Royal free city

📅 آخر تحديث: ٢٥ يوليو ٢٠٢٦
✍️ نُشر في: ٢٥ يوليو ٢٠٢٦
📷 يحتوي على 7 صور
الموسوعة الحرة

A royal free city, or free royal city (libera regia civitas), was the official term for the most important cities in the Kingdom of Hungary from the late 12th century[1][2][3] to the Hungarian Revolution of 1848.

The cities were granted certain privileges by the King of Hungary to prevent their control by the Hungarian nobility, hence "royal", and exercised some self-government in relation to their internal affairs and so were "free". From the late 14th century, the elected envoys of the royal free cities participated in the sessions of the Hungarian Diet and so they became part of the legislature. This list also includes cities in the Kingdom of Croatia and the Banate of Bosnia, which were part of the Lands of the Hungarian Crown.

A royal town had a ruling council, usually with members elected for life, and was headed by a prior (a prince or a mayor), who in turn had a captain and a judge, which were all temporary elected positions. All citizens were considered ennobled.[4]

The term "royal free city" in the kingdom's languages is as follows:

They had a status similar to the free imperial cities in the Holy Roman Empire.

List of royal free cities in Kingdom of Hungary

Arad railway station
Rába at Győr
View from above Kežmarok (Késmárk)
Kleinhöflein (Kishöflány) im Burgenland at the foot of the Leitha Mountains (Lajta-hegység)
Levoča (Lőcse) from Mariánska hora (Máriahegy)
Novi Sad (Újvidék)
Zvolen (Zólyom)
Current English nameHungarian nameOther historical names
Alba IuliaGyulafehérvárGerman: Karlsburg
Arad[5]Arad
Baia MareNagybányaGerman: Frauenbach
Baia SprieFelsőbányaGerman: Mittelstadt
Banská BystricaBesztercebánya[6]
Banská Štiavnica[7]Selmecbánya
BardejovBártfa[8]
BistrițaBeszterceGerman: Bistritz
Bratislava[9][5]PozsonyGerman: Pressburg, Slovak: Prešporok, Croatian: Požun
BreznoBreznóbánya
Budapest (Buda)Buda[10][5]
Cluj-Napoca[5]KolozsvárGerman: Klausenburg, Romanian: Cluj
Debrecen[5]DebrecenCroatian: Debrecin
EisenstadtKismarton
ErzsébetvárosErzsébetváros[11]
EsztergomEsztergom
GherlaSzamosújvárGerman: Neuschloss
GyőrGyőr
Hódmezővásárhely[5]Hódmező-Vásárhely
Kecskemét[5]
Kežmarok[12]Késmárk
KomáromKomárom
Košice[13][5]KassaGerman: Kas‌‌‌schau
KőszegKőszeg
KremnicaKörmöcbánya[14]
Levoča[15]Lőcse
ĽubietováLibetbánya[16]
MediașMedgyes[17]German: Mediasch
ModraModor
Nová Baňa[18]Újbánya
Novi SadÚjvidék
Oradea[5]NagyváradCroatian: Veliki Varadin
OrăștieSzászvárosGerman: Broos
Pécs[5]PécsCroatian: Pečuh
PestPest[19]
PezinokBazin[20]
Prešov[18]Eperjes
PukanecBakabánya[21]
RustRuszt
SabinovKisszeben
Satu MareSzatmárnémetiRomanian: Sătmar
SebeșSzászsebesGerman: Mühlbach
Sfântu GheorgheSepsiszentgyörgyGerman: Sankt Georg
SibiuNagyszebenGerman: Hermannstadt
SighișoaraSegesvár[22]Schäßburg
Skalica[23]Szakolca
SomborZombor
SopronSopron
Subotica[5]Szabadka
Szeged[5]SzegedCroatian: Segedin
SzékesfehérvárSzékesfehérvár[24]
Târgu-MureșMarosvásárhelyGerman: Neumarkt am Marosch
Timișoara[5]TemesvárGerman: Temeschvar, Croatian: Temišvar
TrenčínTrencsén
Trnava[9]Nagyszombat
Veľký ŠarišNagysáros
Zvolen[25]Zólyom

In the Kingdom of Croatia and Slavonia

NameHungarian nameOther historical names and notes
Bakar[26]
BihaćBihácsBišće, Bić; until the loss to the Ottoman Empire in 1592
Karlovac[26]
Koprivnica[26]
Krapina[26]Korpona[27]
Križevci[26]
Osijek[26]
Požega[26]
Rijeka[26][5]FiumeCorpus separatum
Ruma[26]
Samobor[26]
Senj[26]
Sisak[26]
Varaždin[26]
Vukovar[26]Vukovár, ValkóvárGerman: Wukowar
Virovitica[26]
Zagreb[28][26][5]ZágrábGradec, German: Agram

Towns with only partial privileges

Current English nameHungarian nameOther historical names
Banská BeláBélabánya
Belá-DuliceTurócbéla
BerehoveBeregszász
Braşov[5]BrassóGerman: Kronstadt
Miskolc[5]Croatian: Miškolc
Kiskunfélegyháza[5]Kis-Kuhn-Félegyháza
NitraNyitra
PodolínecPodolin
Sighetu MarmatieiMáramarosszigetGerman: Marmaroschsiget
ŠamorínSomorjaSlovak: Zent Maria, Samaria; German: Sommerein
UzhhorodUngvár
VasvárVasvár
VršacVersec

See also

References

  1. ↑Katalin Prajda: Rapporti tra la Repubblica Fiorentina e il Regno d’Ungheriaa livello di diplomazia, migrazione umana, reti mercantili e mediazione culturale nell’età del regime oligarchico (1382-1434), che corrisponde al regno di Sigismondo di Lussemburgo (1387-1437)(Florence, 2011)
  2. ↑Magyar történelmi fogalomtár, szerk. Bán Péter, Bp., Gondolat, 1989. ISBN 9632822021
  3. ↑Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984.
  4. ↑Lozina & Jagnjić 2021, p. 559.
  5. 123456789101112131415161718Holjevac & Rimac 2011, p. 56.
  6. ↑Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
  7. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 77.
  8. ↑Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
  9. 12Štefánik & Lukačka 2010, p. 549.
  10. ↑Buda és Pest az 1872. évi XXXVI. törvénycikk alapján egyesült Budapest néven.
  11. ↑1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
  12. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 181.
  13. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 213.
  14. ↑1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
  15. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 261.
  16. ↑1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
  17. ↑A Királyföldön fekvő szabad királyi városok soha nem alakultak önálló törvényhatósággá.
  18. 12Štefánik & Lukačka 2010, p. 305.
  19. ↑Jaroslav Miller, Urban Societies in East-Central Europe: 1500-1700 (Ashgate Publishing, Ltd., 2008).page 157.
  20. ↑Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
  21. ↑1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
  22. ↑A Királyföldön fekvő szabad királyi városok soha nem alakultak önálló törvényhatósággá.
  23. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 434.
  24. ↑Szekesfehervar (Hungary)
  25. ↑Štefánik & Lukačka 2010, p. 575.
  26. 12345678910111213141516Sršan 2012, p. 6.
  27. ↑1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
  28. ↑"Zlatna bula Bele IV". www.enciklopedija.hr. Retrieved 2019-03-30.

Sources